Jégtáncos Krónikák 1 ~ Álmodj a csúcsig!

Kedves olvasó, ki most itt jársz, ne várj ettől a történettől, csodás eseményeket, misztikus lényeket, világmegváltó gondolatokat, mert nem lesznek. Ez csak egy egyszerű iromány:

„- Tudod… nehéz lesz a bátyámnak, de én hiszek benne, tudom, hogy sikerülhet neki, nektek” - bizalomról,

„Ha már eljöttem idáig, akkor végig is csinálom.” - bátorságról,

„Nem érdekel, ha fáj. Nem érdekel, hogy fáradt vagyok. Nem érdekel, hogy kinevetsz, akkor is megcsinálom” - kitartásról,

„Idióta, én akkor is itt leszek neked, amikor mindenki elmegy, mert ilyen egy igaz barát” - barátságról,

„Bármi történjék is kint, tudd, hogy mindig melletted leszek” - szerelemről

és

„Valósítsuk meg… együtt” - egy álomról.

Pár szó az írótól:
Amikor megálmodtam a szereplőket és a világot igyekeztem arra törekedni, hogy valami egyedit alkossak, valamit, ami könnyed, finom kedves és meglepő, de a vége felé mégis szorul belé egy kis szomorúság, ami elhiteti az olvasóval, hogy ez akár a valóságban is játszódhat(na), mert az élet sosem habos torta.  A történetről azt hiszem, hogy csak ennyit tudtam mondani úgy, hogy ne áruljak el semmit, így inkább kitérnék a helyszínre, amiben igyekeztem szintén valami egyedire törekedni.
A történet a napfényes Olaszországban játszódik, név szerint Milánóban. Ezzel is igyekeztem eltérni a megszokott Anglia/Amerika kombinációtól. Persze, a korcsolyás szál következtében lesz benne utazgatás Európán belül és kívül, de a történet nagy része Itáliában fog játszódni.
És most kitérnék a korcsolyázásra, mi a történetnek szintén szerves része, elvégre szinte ez összes főszereplő sportszerűen csinálja a fentebb említett sportot. Ezzel is valami újat szerettem volna hozni, nem egy modellt vagy énekest, hanem egy sportolót, aki gyerekkora óta küzd és harcolt azért, hogy egyszer a dobogó csúcsára kerülhessen.

Hát én ennyit akartam mondani a történetről, ha valakinek tetszettek a leírtak, akkor nagy szeretettel és örömmel várom a blogomon.
KATT IDE A BLOG ELÉRÉSÉHEZ